A kitartó viaszvirágtól Chaplinig

Nem tudok eleget a növényekről, bár sok virág van a lakásunkban.

Most például a viaszvirágunk kitartóan ölelgeti a vitorlás virágunkat, hiába szabadítom ki, másnapra újra rátekeredik.

Vajon miért, élősködik, barátkozik, támaszt keres?

Amikor a gyerekekkel foglalkozom, akkor is sok kérdés merül fel bennem és nem tudom a választ.

Igyekszem képben lenni a mai ifjúság érdeklődési körével, még okos telefont is ezzel az indokkal szereztem be, bár kiderült, hogy nagyon fontos eszköz és sokszor megkönnyíti az életemet, ajánlom mindenkinek.

Az információ/inger mennyiség mikor válik akadállyá?

Ami nekem nehezen érthető jelenleg, hogy azt hittem, a sok-sok inger kreatívvá tesz, de tapasztalatom szerint nincs így.

Egyik osztályban közel ötven sorozatot szedtek össze a gyerekek, amelyeket ismernek és valamilyen rendszerességgel  néznek.
Ehhez képest alig tudtak róluk valamit. Volt olyan, ahol még azt sem tudták megmondani, hogy az adott szereplő, akit mindig üldöznek motoron, pozitív vagy negatív, esetleg is-is.

Amikor azt kértem, hogy néhány mondatban mondjanak egy történetet, kiderült, hogy ez nehéz feladat, és nem tudtak megegyezni a kiscsoportban sem, nem egymást segítették, hanem tanácstalanok voltak.

Azt gondolom, hogy a mesélésnek, beszélgetésnek nagyon nagy jelentősége van. És érdemes lenne a film nézést is tanítani.

• Mire figyeljen, 
• mit halljon meg. 

Szerintem a mai pörgő stílusok mellett azokat az alkotásokat, melyek erre érdemesek feltétlenül többször és együtt kellene nézni.

Beszélni róla, hogy kinek mi jött át, mit értett meg.

A mesefilmek is olyan tempóban pörögnek, hogy néhány perc alatt száz dolog történik, csak győzd kapkodni a fejed és megérteni.

A mai technikák mellett az újranézés, a megállítás nem okoz gondot, kérdés élünk-e vele. A gyerekek maguktól biztosan nem, ezért érdemes együtt nézni egy-egy filmet, hogy utána lehessen róla beszélgetni.

És ne feledjük, van amit olvasni kell vagy legalább olvasni is kell.

Én most Chaplin életét olvastam, régebben láttam a filmet is.

A film olyasmire fókuszált, ami látványos, még az is lehet, hogy úgy nem igaz, a könyvben volt idő visszalapozni, utána nézni a nagy neveknek, amiből volt bőven és párhuzamosan megnéztem a filmeket.

Nagyon sok jó gondolatot ébresztett ez az életrajz, hiszem ő nagyon emberséges ember volt.

Nézzetek meg néhány, mai is teljesen aktuális filmjét.

• The Kid (1921)
• A Woman of Paris (1923)
• The Gold Rush (1925)
• The Circus (1928)
• City Lights (1931)
• Modern Times (1936)
• The Great Dictator (1940)
• Monsieur Verdoux (1947)
• Limelight (1952)
• A King in New York (1957)
• A Countess from Hong Kong (1967)